Nymphenburg, Augsburg és Ulm

Múlthét péntekkel kezdeném a beszámolóm, amikor is kilátogattam a változatosság kedvéért egy bolhapiacra, ahol bevásároltam gyümölcsökből, mert ott nagyon finomak vannak viszonylag olcsón. Szóval megpakolva indultam haza a 40 fokban… jóó-jóóó biztos nem volt annyi, de rettentően melegnek éreztem a tűző napot! Haza érve és felfrissülve úgy gondoltam, hogy megfelelően sok üres üvegem gyűlt össze itthon ahhoz, hogy visszaváltsam, így felpattantam Ráróra. Elkerekeztem a legközelebbi Aldiba. Szerintem út közben sikerült megtalálnom München egyetlen „hegyét”! Az Isar környékén igencsak dimbes-dombos utak vannak, de jól esett egy kisebb túrát csinálni. Bár hazafelé a tele kosárral már nehezebb volt…:) De legalább mozogtam végre egy kicsit.

Szombaton se pihentem! Reggel indultam Nymphenburgi kastélyba, ahol magyar idegenvezetés volt és gondoltam kihasználom az alkalmat. Ott elég sokan gyűltünk össze magyarok, a kicsiktől a nagyokig mindenféle korosztály megtalálható volt. Jó volt nagyon a társaság és nagyon érdekes volt a vezetés. Gyönyörű volt a kastély és szerintem nem minden esetben vitték túlzásba a pompát, persze volt rá példa, de többnyire ízlésesek voltak a termek. A kastély együttes egy főszárnyból és több kisebb kastélyból áll, amik a gyönyörű és egyben óriási parkban találhatók. 

A kastélyokat összekötő úton volt időm beszélgetni a többiekkel, ez is nagyon jó volt. Nagyon összetartók itt a magyarok, egyre jobban levonom ezt a következtetést, hogy nagy az összetartás itt Münchenben. Viszonylag sok közös programot szerveznek az itt élő magyaroknak. Egy kedves házaspár felajánlotta, hogy elvisz engem meg az egyik lányt az Olympiapark-ba, ahol ilyenkor bolhapiac van… igen ismét és már megint, nevezzetek függőnek! Vállalom! :) Szóval odaértünk, de már sajnos elpakoltak, de azért sikerült vennem valamit és a látványért és a fotókért is már megérte.

Hétfőn sajnos itt nem volt szünet, mert itt nem szokás ledolgozni napokat, se előre, se utólag. Szóval oviban voltam, majd haza jöttem és készültem az első nyelvtanfolyami óránkra. Nagyon jó volt, sokszínű a társaság, mint várható volt, a világ minden pontjáról érkeztünk. Bemutatkoztunk és sokat beszélgettünk az első órán. Jókat derültünk egymáson és jó kis aranyköpések születtek már az első órán. :)Kedden ugye itt is munkaszüneti nap volt, így fogtuk magunkat és a 8 órási vonattal elindultunk Augsburg-ba, ami kb egy órára fekszik Münich-től. Odaérve tudatosult igazán, hogy semmi sincs nyitva, csak egy-két kávézó vagy étterem. A városnak van egy középkori városrésze, ott kezdtük a napunkat. De beszéljenek inkább a képek:

Rathaus

Az augsburgi dóm

Mint a felirat is mutatja: Mozart szülőháza, de nem  Amedeus-é, hanem Leopold-é (az édesapja)

Miután úgy gondoltuk, hogy kimerítettük az augsburgi látnivalókat, fogtuk magunkat és felpattantunk az Ulm-ba tartó vonatra és ott folytattuk a város nézést. Ulm Münchentől 2 óra vonatozásra van. Az ulmi dóm rendelkezik a világ legmagasabb templomtornyával a maga 161,53 m-ével. Tényleg mellbevágóan magas, olyan mintha a felhőket is meglehetne érinteni a tetejéről. Sajnos nem tudtunk felmenni és kipróbálni, mert már későn érkeztünk a városba. Viszont belecsöppentünk egy mini sörfesztiválba a főtéren, ahol volt egy különlegesség:

Igen-igen lángos(ch), csak itt vanília szósszal is!!!

A város, képekben:

Az égig érő...paszuly helyett torony

Dunánál majdnem, mint otthon

Indulás haza az IC-vel!

Tegnap iskolában voltunk, majd este a nyelvórán. Ma pedig ismét ovi volt.